Szinte a csapból is ez folyik, és már csak szakmámból adódóaóan (is) én is folyton a rendszeres testmozgás fontosságát hangsúlyozom mindenkinek. Mégis sokszor botlom azonban olyan érvekbe a „nem sportolás” mellett, amik tévhiteken alapulnak. Hogy mire is gondolok?
„Én inkább nem erőltetem meg magam, mert túl idős vagyok már hozzá.” „Nem akarjuk a gyerek szerveztét túlságosan kimeríteni a rendszeres edzésekkel.” „Hajlamos vagyok a húzódásokra és ficamokra, inkább csak sétálni szoktam.” (A sétával, mint mozgásformával egyébként természetesen alapvetően semmi probléma nincs.) És ezt a sort óránkon át tudnám folytatni. Ilyen esetekben mindig el szoktam mondani, hogy a rendszeres, személyre szabott – tehát ez egyéni paramétereknek (kor, nem, egészégi állapot, stb) megfelelő – sporttevékenység fontos, sőt szükséges az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez, a kifogásokkal pedig sokkal nagyobb károkat okozhatnak maguknak az emberek, mint az hinnék.
A testmozgásnak számtalan formája létezik, mely a mozgásban résztvevő izomtömeg nagyságától (egy kar, mindkét láb, stb) és az erőkifejtés intenzitásától, időtartamától és az izom-összehúzódás minőségétől is függ. Éppen ezért ez a sokoldalúság maga után vonja azt a tényt, hogy a mozgás különböző hatást vált ki egy egészséges szervezetből, mint egy betegből, egy fiatalból, mint egy idősebből. De gondoljunk csak bele egy pillanatra: az étkezés, a munka vagy éppen a stressz is teljesen máshogy hat ránk, egyénenként eltérőek vagyunk szinte mindenben. A testmozgás lehet egészséges, jelentéktelen, sőt, a legritkább esetben akár káros is – és ezt szokták meglovagolni azok, akik nem éreznek magunkban elég motivációt arra, hogy időt szakítsanak a hétköznapokban a sportolásra. A rendszeres testmozgás hatása az egyén egészségi állapotától függ, ám alapvetően a rendszeres, dinamikus testedzés jó hatással van a zsíranyagcserére, növeli a vérben a HDL-t és csökkenti a triglicerideket.
A sport által az emberi szervezetben végbemenő változások bármilyen korban bekövetkeznek, ha a mozgás rendszeres. A zsírszövet csökkenésével és az inzulin iránti szövetszenzitivitás fokozódásával magyarázható mindez. A mozgás ezek mellett fokozza a zsíranyagcserét, valamint a sejtek metabolikus kapacitását, sőt, elősegíti a gyomorürítést és fokozza a bélmozgást is, aminek köszönhetően gyorsabbá válik táplálékfeldolgozás is.
Természetesen nem szabad semmilyen egészségügyi problémát szem elől téveszteni, ha sportolunk, feltétlenül egyeztessünk kezelőorvosunkkal arról, hogy milyen gyakoriságú és intenzitású mozgásformát ajánl nekünk, és hallgassunk is rá. Ám fontos, hogy ne használjuk kifogásként a korunkat vagy esetleges egészségügyi problémáinkat, hiszen a sportolás emberi szervezetre gyakorolt jótékonya hatása tagadhatatlan.
