A magvak és a gabonafélék fontos szerepet töltenek be az ember táplálkozási szokásaiban. A gabona magvakban a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, olyan arányban vannak jelen, hogy szükség esetén az ember pusztán kenyeret fogyasztva is képes lenne életben maradni. Vannak azonban kevésbé népszerű gabonafélék és magvak is, melyek nincsenek olyan mértékben jelen a köztudatban, mint mondjuk a búza. Egy több részes blogposzt sorozat első részében a magvak közül egy kevésbé ismertet, ám annál hasznosabbat, a mustármagot vettem górcső alá!

A mustármag világszerte közkedvelt eleme a gasztronómiának, ám hazánkban kevésbé ismert ez a különlegesség. Persze az ízét ismerjük, jótékony hatásairól azonban már kevesebbet tudunk, pedig egészségügyi hatásainak ismerete igen régre nyúlik vissza. Fehér-, fekete és barna változatát, valamint annak az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait a görögök, az ázsiaiak és az afrikaiak is ismerik, így gasztronómiájuk részévé tették azt. De lássuk csak, mik is pontosan ezek az előnyök.

Reumára és ízületi fájdalmakra mindenképp hasznos a mustármag fogyasztása magas szelén- és magnéziumtartalma miatt. Ugyanígy igaz az is, hogy a mustármagot fogyasztók körében csökken a migrénes panaszok előfordulása. Továbbá megoldást jelenthet légzési nehézségek esetén is, ugyanis a mustármag fogyasztása remek ellenszere a légutak beszűkülésének. Asztmások számára is segítséget jelent, hiszen a benne található réz, szelén, vas és magnézium képes megelőzni az asztmás rohamokat. Ha mindez még nem lenne elég, a mustármagban található tápanyagok a vérnyomás szabályozásában éppúgy hasznosnak bizonyulnak, mint menopauza idején, sőt a rák megelőzésében is, emellett pedig méregtelenítőként és vértisztítóként is alkalmazhatjuk.